Biztos receptek rémes csapatépítőkhöz

2017. május 10. - mbudai

Gyakran tartok céges csapatépítőket és a sajtóban olvasott riasztó történetek hatására mesélem el, hogyan látom ezt a műfajt a magam oldaláról. Főleg a megrendelőkről és a trénerekről lesz szó - ugyanis gyakran a kettő kiváló összhangja eredményezi a szörnyű helyzeteket a résztvevők számára, ami azért is gáz, mert végtére is, értük van az egész. 

Úgy látom, a szörnyű programok okai a szakmaiatlanság, a csoportokkal való munka alapismereteinek hiánya és az emberi gyarlóság. Nem akarok megbántani senkit, de annyi pénzt költenek el cégek potyára erre, hogy abból már komoly fejlesztések valósulhatnának meg. A tréningpiac egyik legnépszerűbb szereplője kerül ma terítékre: a céges csapatépítők. Amik futballnyelven szólva gyakran kihagyott ziccerek, elbénázott rúgások az üres kapu mellé. Gólöröm helyett a megrendelők gyakran az ezerfejű zúgolódó közönség szeme előtt fogják a fejüket. 

A műfaj origója, hogy a brigád elmegy berúgni a cég pénzén. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy eleve ugyanazokkal beszélgessenek, akikkel a munkában is, és a potya ital hevében jól beszólogassanak egymásnak, jobb esetben az alkohol adta önbizalomtól telve a főnöknek. Ennek a világon semmi értelme sincs, de mégis sokan csinálják és sok-sok pénzt költenek erre. A csoport dolgozója szívből utálhatja a kollégáját, hiszen nem vele kell dolgozni, hanem a társ területekkel. Ha már csak ez az ötlet jutott eszükbe, akkor miért nem fognak össze pont velük? Aztán hétfőn józanul fel lehet hívni marketingesként a pénzügyest, akivel együtt fogyasztottunk el 2 méternyi sört a Jégerrel, nosztalgiázva a közös élményen és segíteni egymásnak, a közös fejfájás hátha jobban hat a termelésre. 

Olyan is van, hogy jön az ötlet a brainstormingon, de a többi workstream timingja közben senki nem törődik azzal, hogy végiggondolják, mondjuk a mellettük ülő, víziszonyos kolléga mit gondol a búvárkodásról - de akár meg is nyugtathatnák, hogy semmi baj, majd csónakban ülve víz alatti drónnal ő fogja megörökíteni a merülést. 

Hogy ne fogd a fejed

Emberekkel, csoportokkal tudni kell foglalkozni, ez egy szakma, képzettséget, hozzáállást, tapasztalatot igényel. Csak amíg orvos, építész, taxisofőr csak adott papír, keményfedeles okirat birtokosaként lehet valaki, addig tréner, coach, változáskísérő, vagy önbizalom edző (vannak ilyenek) bárki lehet. Bárki tarthat „tréninget” vagy „workshopot” aki tud facebook eventet csinálni.

Pedig a csoportos foglalkozás nagyon hasznos is lehet: a kollégák jobban megismerik egymást, a másik napi munkához hozzáadott értékét, fejlődhet az együttműködés, kezelhetők (vagy felszínre hozhatók) a konfliktusok, élményt lehet adni, kimozdítani őket a napi monotonitásból, satöbbi – de csak óvatosan, kellő körültekintéssel és szakértelemmel.

Az emberekkel való foglalkozás őrült nagy felelősség, nem mehet elefánt a porcelánboltba, ahol emberek a porcelánok.

Tréneri, csoportvezetői oldalról ez okozza a fő gondot: a tapasztalat, képzettség hiánya. Bárki be tudja írni a google-ba, hogy „team building activities” de ez olyan, mint a munkaügyes Erzsikének szikét adni a kezébe és felkérni műteni: vágni ő is tud vele, aztán roncsol, majd nem lesz képes összevarrni a sebet. Sokan képesek parazsat csinálni, quadot venni, különböző csapatépítő programokat összehozni, de nagyon gyakran hiányzik belőle a lényeg: a szakember, aki képes kimondatni, megértetni a tanulságokat, hogy ami történt, miért történt, és mit tud a csapat és az egyén tanulni belőle.

A feladatnak nem a szórakozás a lényege, hanem az, amit tanulni lehet belőle. Ez a lényege.

De ha a tréner még ért is hozzá – hiszen ilyen is van szép számmal itthon – jön a második probléma: a megrendelő és igényei.Csapat nem épül egyik percről a másikra, nincs egy varázsgomb, amit megnyomva emberek csoportjából egy összetartó közösség lesz. Ennek okait talán nem kell részletezni, de mégis, a TED videók, szakmainak álcázott cikkek és önsegítő könyvek által elvarázsolt megrendelői oldal mégis ezt várja el. A megrendelő instant, hype-olt megoldást akar solution fókusszal, hogy az employer branding bullet point alatt content legyen a slide-on a board meeting-re. Azonnal és mindent akarnak. Joguk van hozzá: fizetnek érte. 

De olyan nincs, hogy mindent és azonnal

A jobb, etikusabb kollégák elmondják: ilyen nincs. Milyen jó lenne, egy vagyont lehetne számlázni azért a gombért. Egyesek a csapatépítés fázisait is elmondják, angolul, hogy forming, storming, norming, performing. A megrendelő hümmög, majd azt választja, aki bólogat és elhiteti vele, hogy azonnali megoldást tud.  

A csapat nem egy tréningen épül, hanem – többek között - a közös cél elérése érdekében vállalt túlórák közben, az együtt sírunk, együtt nevetünk helyzetek alatt, közben, után. Ez egy folyamat. Közösen, a főnökkel. Nem a trénerrel. 

Szörnyen fontos az előkészítés. A program előtt tudni kell, kik jönnek, milyen korosztály, milyen a nemek aránya, hol jártak már korábban, milyen fizikai, szellemi állapotban vannak, szóval tudni kell: kik lesznek a résztvevők. Aztán tudni kell, mi a cél: mit akarunk kihozni a programból. Have fun, vagy menjünk mélyre? Hol fáj most a csapatnak, mit akarunk fejleszteni, mire döbbenjenek rá, mi legyen a hozadéka, amiért a cég napidíjat fizet a trénernek? Mi lesz a tréner hozzáadott értéke?

Persze, olyan is van, hogy nincs tréner. Szeretnénk hinni, hogy pótolhatatlanok vagyunk, de ez nincs így. Ilyenkor a csapat magának szervez – ebből kellő tudás nélkül az lesz, hogy a hangadók, vagy a rossz főnök mondja meg hová menjenek, a többi pedig nem mer mást tenni, mint bólogatni. Itt súlyosbító körülmény a szakmaiatlanság, nem lesz megbeszélve mi történt, jól is elsülhet, mint ahogyan a kapanyél is képes erre – jó csapat esetén a buli remek lesz, de lássuk be: itt könnyen lehet, hogy kihagytunk egy ziccert, mert ennél sokkal jobb is lehetett volna.

A résztvevőt nem lehet okolni, érte van az egész. Van olyan, hogy nem akarnak jönni. Vannak nagyon nehéz esetek is. Olyan is, hogy lenne jobb dolguk. Akad, aki sem fejlődni, sem semmit csinálni nem akar. Olyan is, hogy a tervezésbe hiba csúszik és menet közben látszik, a program a falnak tart. Ott már mindegy, miért. A miért ráér később, azonnal lépni kell. Kezelni kell és 10+ év tapasztalata mondatja velem, hogy néhány kivételtől eltekintve lehet. Mert a raktárvezető Pista talán rosszkedvű, tele a töke, de jellemzően nem ostoba. Csak érteni kell a nyelvén.

De akkor mégis hogyan?

Persze, okoskodok, hol lehet elrontani, de hogy lehet jól csinálni? Szerintem ne akarjunk egyszerre nagyot lépni. A lépcsőt meg kell mászni. Remek ötlet a közös főzés, de ha Marika és Jucus gyűlölik egymást, és a csapat úgy ahogy van nem érti, mit és miért csinálnak, akkor a főzés helyett ki kell állítani a vezetőt és elmondatni vele mindezt. Vagy ha nem tiszták a folyamatok, a munkakörök, rossz az információáramlás, azon sem segít a szlovéniai raftingolás. A legjobb wellness hotel sem gyógyítja meg a borzalmas főnököt, miként a facebookon jól kommunikálható CSR program sem képes arra, hogy a kommunikálatlan, átgondolatlan szervezeti változás negatív hatásait kezelje.

Ezért kell szakember. Ez pedig pénzbe kerül. Meg kell nézni a csapatot, és a minőségi, külsős/belsős szakemberrel együttműködve lépésről lépésre haladni, aminek a vége lehet, hogy egy hatalmas ivászat a Balaton partján, de oda nem csak fizikailag, hanem képletes értelemben is el kell jutni.

És nincs, nincs piros gomb, szisztematikus, néha sziszifuszi, helyenként idegesítő, de leginkább örömteli és jellemzően a vezető által irányított, és szinte teljesen rajta múló csapatépítési folyamat van, amit külsős szakember leginkább támogatni tud, de egymaga megteremteni, és fenntartani semmiképpen sem. Ez a szép az egészben. Vagy épp ellenkezőleg?

A bejegyzés trackback címe:

https://icebreaker.blog.hu/api/trackback/id/tr3512496997

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kopasz Szuzukis 2017.05.11. 22:34:26

YA! És akkor mi van, ha maga a munkahelyi vezető alkalmatlan az emberekkel való kommunikációra, csapatvezetésre? Az megengedhető?

Behajtó70 2017.05.11. 23:22:07

@Kopasz Szuzukis: mivel ott van, valaki megengedte. Egyébként mindenhol van egy-két kopasz szuzukis, akik a csapat züllesztésén dolgoznak, lázítják a többieket. De többnyire hamar elköszönünk :)

Gábor6303 2017.05.12. 00:08:49

@Behajtó70:
És új helyen folytatod a munkát...:D

Bambano 2017.05.12. 00:39:21

még sosem voltam jó csapatépítőn. talán mert nem létezik.

mbudai · jegtoro.blog.hu 2017.05.12. 07:38:23

@Bambano: jó reggelt, miért, mi az oka?

midnight coder 2017.05.12. 07:59:26

Eleve, a csapatépítő tréning igazából 20 éves kor felett általában nem kicsit ciki, hanem nagyon. A dolog onnan indul, hogy a fene se akar együtt lógni a kollégákkal a szabad idejében, amikor amúgy is napi 8-10 órában van velük összezárva. Nálunk kimondottan jó a kapcsolat az emberek között, de a szabadidejében az ember szívesebben van a családjával.

A dolgot még csak tetézik az idióta programok a még idiótább trénerekkel akik már óvodásoknak is kicsit ciki feladatokat oldatnak meg velük, miközben eljátsszák hogy ők egy valóságshow műsorvezetői. Na most, biztosan van az a réteg, ahol ez bejön, nálunk a polgárt általában azt várja, hogy mikor van vége az egésznek és lehet menni inni.

midnight coder 2017.05.12. 08:05:36

A csapatépítésnél amúgy csak a kommunikációs tréning a szarabb. Na, az már végképp az a kategória aminél megkérdezi magától az ember, hogy nem lenne-e ideje új kihívásokat keresni.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.05.12. 08:16:46

A csapatépítés a késői, hanyatló kapitalizmus egyik kivételesen hülye dolga.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.05.12. 08:21:18

@midnight coder:

Humorosan kell hozzállni.

Évek óta multicégeknél dolgozom, így sikerült résztvennem a legbutább csapatépítésekben eddig, pár példa:
- oldjunk meg egy olyan kitalált problémát, melynek semmi köze a munkához,
- legyünk együtt részegek,
- ültessünk facsemetéket minden szaktudás nélkül,
- menjünk el simogatni éppen kivégzésükre váró kóbor kutyákat.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.05.12. 08:28:02

@midnight coder:

A kommunikációs tréning legalább olyan, mint a kabaré.

Jön a meghívott előadó, akinek halvány fogalma sincs a munkáról a cégnél, majd elmondja, hogyan végezzük jobban munkánkat!

Jelenlegi munkahelyemre egy volt zenész jött nemrég tréninget tartani, aki átképezte magát személyiségfejlesztő szakember izévé, majd elmondta, hogyan használjunk Pay-Palt az ügyfelek tartozásának beszedésére. Ezzel volt 2 gond: a cég nem használ Pay-Palt, ezenkívül a mi részlegünk a számlákkal foglalkozik, nem a behajtással, mert az egy MÁSIK részleg.

Legalább voltak vicces elemek is. Párszor a tréner felemelte a székét és azt lóbálni kezdte a levegőben, ezzel demonstrálva valami általa kitalált hülyeséget. Meg időnként felordított, ezt nekünk is javasolta, szerinte ez növeli a munka hatékonyságát.

Ha majd nagyon fogok unatkozni, elmegyek én is személyiségfejlesztő trénernek, s jól fogok szórakozni, miközben hülyeségeket beszélek.

GyMasa 2017.05.12. 08:38:25

@midnight coder:
Pontosan!
En sose' birtam a csapatepito treningeket. Hetvegen pedig eleve nem vagyok hajlando semmilyen munkaval kapcsolatos programban reszt venni.
Nem lattam soha ertelmet, hogy miben tudna a csapatot epiteni egy ilyen esemeny.
Termeszetesen, a munkahelyi kirandulasok meg akar OK is lehetnek, de aztokat ne nevezzuk mar csapatepito treningnek mert nem azok.
Eleve, egy munkahelyre nem szorakozni jar az ember, hanem munkat vegezni.
Es egy profi azzal a kollegaval is egyutt tud dolgozni, akit tortenetesen nem kedvel.
(Termeszetesen felteve azt, hogy a masik fel is profi, mert akkor az o reszerol is ez tortenik)
Azt pedig, hogy ket konkret szemely utalja egymast, es nem tud profikent viselkedni a munkahelyen, azt a felettesek dolga megoldani, es nem a csapatepito treninge.

GyMasa 2017.05.12. 08:45:56

@MaxVal BircaMan HJCD:
Akkor nekem szerencsem lehet, mert nem nagyon vannak ilyenek a munkahelyeimen...
Az elozo helyen volt egy "interkulturalis workshop", de az kellett is, mert e nemetek kicsit nehezen birkoztak meg a magyar mentalitassal.
Azota viszont mindegyik ilyen jellegu ceges kirandulas az "ceges kirandulas" nev alatt futott, es tenyleg az is volt.
Bar, velem konkretan alo is fordult ez a viziszonyos tortenet. Nagyon nem szeretem a vizes programokat, azt' megis "sarkanyhajozas a Raban" volt a program. Na en mondjuk lepattintottam a fonokseget azzal kapcsolatban, hogy en bizony bele nem ulok semmilyen hajoba. Es, akkor en, meg egy par masik kollegam szepen a parton setaltunk amig a tobbiek eveztek.

mbudai · jegtoro.blog.hu 2017.05.12. 09:20:00

@MaxVal BircaMan HJCD:

Ugyanazt rontotta el az ex zenész, amiről fent írok. Egyrészt szakmaiatlan, (fel kell készülni a cégről, szervezetről, ha ez megvan, nem hozza a paypal-os példát) másrészt az ordítozás, széklóbálás a cirkuszba való, nem egy tréningterembe, harmadrészt a megrendelői oldal is ludas: vagy nem tudták ki jön, vagy rosszul orientálták, mit hozzon. Talán mindegy is, a lényeg, hogy a tréner és a megrendelő kiváló összehangja eredményezte mindezt. :)

Persze az sem egységes, hogy mit tartunk tréningnek, erről is írok majd - totális tévképzetek vannak emberek fejében ezzel kapcsolatban, aminek a végén Ti szívtok.

Klesk 2017.05.12. 09:21:10

Nálunk hivatásos csapatépítő tréner cég csinálta a dolgot. Ehhez képest fél napig kellett csoportokra oszolva vicces színdarabokat költeni és előadni. Színjátszás, közönség előtt. Na erre aztán tényleg lefőtt a kávé nálam. Mérnöknek jöttem a céghez, nem színésznek és nem bohócnak. Semmi közöm ahhoz a témához. Mi a szarnak kényszerítnek erre embereket?

GyMasa 2017.05.12. 09:22:15

@Klesk:
De miert nem hajtottad el oket a csudaba???

Klesk 2017.05.12. 09:24:29

Súlyos fenyegetésekkel előre figyelmeztetve lett az egész gárda, hogy erre egy valag pént költ a cég, sokat vár tőle, úgyhogy ha valaki farral áll a témához, és bomlasztja a közösséget, akkor annak szét lesz rúgva a segge. Én tényleg igyekszem megtenni a cégért, amit tudok. A tulajdonos-ügyvezetőt szeretem és tisztelem, de vannak korlátaim.

GyMasa 2017.05.12. 09:30:08

@Klesk:
Akkor ezt negyszemkozt kellett volna megbeszelni vele.
Vagy ez nem mukodik?

2017.05.12. 09:32:35

Életemben 2 jó céges rendezvényen voltam.
Az első még Magyarországon, egy nem annyira konkrét csapatépítő, mint inkább céges kirándulás volt. Én gyakornok voltam, bográcsolás után megfektettem a mentoromat. Kétgyerekes anyuka, de elég jó karban volt.

A másik meg egy szintén céges kirándulás, ahol volt egy délelőtti csapatépítés, fejtágítás, délután meg este közös időtöltés, étterem stb. Ott meg egy fiatal csajt ujjaztam és dugtam meg a szállodához tartozó hegyi fürdőben. Ő akkor jött egy másik ázsiai országbeli részlegtől és nagyon el volt veszve. Én meg már tudtam, hogy eljövök onnan úgyis, leszartam az egészet. Ez már nem Magyarországon volt és mivel én voltam az egyetlen fehér ember a csapatban, engem úgyis egy izmos, szőrös szexuális állatnak tartottak, a helyi férfiak csöcsös, pocakos, 160 centi mély pipogya nullák voltak, akik örültek, ha egy nőt el tudtak venni életükben. Volt pár cock blocking kísérlet a részükről, de leszereltem őket.
Az a lényeg, hogy nem szabad befékeződni.

Az egész csapatépítés, céges buli, céges kirándulás dolog egy nagy kamu, de ha kihozod belőle, amit csak tudsz, akkor emlékezetes lehet. Csak ehhez kell találni egy női partnert.
Meetingeken is megtanultam nyitott szemmel aludni, így túlélhető minden.

Az a legviccesebb, hogy a blogger próbálja itt adni a profit, szakmai arcot, de hát az egész téma komolytalan.

Klesk 2017.05.12. 09:51:26

@GyMasa: Tulajdonképpen igazad van, nem emlékszem, hogy ez felmerült-e anno. De nagyon az maradt meg bennem, hogy a kibújni akaró kollegák lettek előre figyelmeztetve, hogy nem fog menni a dolog, nem lehet elsumákolni. Pedig isten lássa lelkem nem kummantani akartam, csak nincs színjátszó képességem, eleve pánikolok tőle, és nem is akarok ilyen képességet kifejleszteni. Ezért mentem mérnöknek, akit eldugnak a gépházba és nem mutogatnak az embereknek. És nekem ez így jó. Szerintem a csapatépítő szakmaiságához hozzá kéne tartozzon, hogy ne várjanak el emberektől olyan dolgokat, amire nem képesek. Mert teljesen a visszájára fordul a szándék.

mbudai · jegtoro.blog.hu 2017.05.12. 09:54:23

@karandash: lehetett volna olyan programot csinálni, ami - a csajozzáson kívül - ad is neked valamit, aminek értelmét láttad volna?

GyMasa 2017.05.12. 09:59:44

@Klesk:
Egyet ertek. En mondjuk siman lepattintok akarkit, aki olyan "csapatepito" programot akarna nekem eladni, amihez semmi kedevem sincs. En is mernok vagyok, es nehezen viselem az irracionalis viselkedest/gondolkodast...

GyMasa 2017.05.12. 10:05:39

@Nyitókör:
Azt meg szabad-e kerdezni, hogy szerinted pl.:
- Mi a celja egy csapatepito treningnek?
- Mekkora "csapatot" erdemes egyszerre "epiteni" - mert en ugy gondolom, hogy valahol 10 fo alatt van az a hatar, ahol meg effektiven lehet barmit is elerni
- Milyen idotartamot erdemes raszanni egy ilyen treningre? - Nekem az a velemenyem, hogy 1-2 nap semmire nem eleg.
- Nem lenne-e sokkal jobb folyamat a csapatot mar a kezdetektol fogva, celtudatosan epiteni? (Azaz, a HR bevonasaval lehetoleg csak olyan embereket felvenni, akik jo esellyel bele is fognak illeni a csapatba)

GyMasa 2017.05.12. 10:06:35

@GyMasa:
Ja, es az olyan "programokra" ahol nem ismert a napirend kapasbol, kerdes nelkul nemet mondok.
Eddig meg soha nem volt ebbol problemam.

2017.05.12. 10:58:52

@Nyitókör: a munkának van értelme, mert az hozza a pénzt, meg a szexnek, mert arra van igényem. A csapatépítő tréning nyilván a trénernek pénzt hoz, ezért aztán próbálják megmagyarázni, hogy miért kell, miért hasznos, miért jó.
Én meg értek valamihez, amiért megfizetnek úgy-ahogy, nem kell győzködnöm a munkáltatómat, hogy miért kellek én neki.
Mint írtam az a két céges összecsődülés maradandó élmény volt számomra, tehát megérte.
Mostani lakóhelyemen az éjszakába nyúló meetingek, munkahely által elrendelt hétvégi "önkénteskedés" (tengerpart takarítás stb.) teljesen normálisak. Beteg dolgok ezek, de ezek az ázsiaiak nem ismerik a magánélet fogalmát. Itt biztos jó piaca van a csapatépítő trénereknek is. Minden szart megvesznek...

Bambano 2017.05.12. 14:17:06

@Nyitókör: a legfőbb indok az, hogy soha nem vagyok hajlandó alkoholt inni, ezzel gyakorlatilag minden cégben teljesen kilógok a sorból. eddig akárhány céges bulin vagy csapatépítő tréningen voltam, ott az első menüpont mindig a berúgás, a második pedig vagy a kolléganők gerincre vágása, vagy a túlzott őszinteségi rohamban másokat sértő marhaságok kinyilatkoztatása volt. a harmadik meg az, hogy félrészeg, behányás veszélyes emberek azt hitték, hogy taxis vagyok, szállítsam őket haza.

úgyhogy ilyen csapatépítőim voltak:
- amikor kiderül, hogy nekem magasabb végzettségem van (sokkal), mint a trénernek.
- amikor túlzott fizikai elvárásokat támasztanak
- vagy amikor azzal teszem a legrosszabbakat, hogy végrehajtom, amit kérnek.

a magasabb végzettséget nem a szakmámra értem, nyilván abban magasabb lesz, mint a trénernek, hanem a trénerezéshez szükséges témákban.

a túlzott fizikai elvárásokkal kapcsolatos legmeredekebb élményem, hogy el akartak vinni ilyenre, én meg mondtam, hogy nem. ebből botrány lett. végül nem mentem el. a tréning eredménye az lett, hogy a főnököm két hónapra kórházba került, egy kollégám meg házi ápolásra szorult amiatt, hogy azt hitte mindenki, nem túlzó az elvárás, és kiderült, hogy de. amikor én maradtam két hónapra az egyetlen mozgásképes ember a csapatban, akkor már senki nem firtatta, hogy miért nem mentem csapatépíteni.

a csapatépítők gyakori jellemzője, hogy a főnök a saját hülyeségeit akarja a társaságra ráerőltetni. az meg engem nem érdekel.

további jellemző, hogy nekem van a cégen kívüli életem is, tehát azt a kis időt, amit nem kell a cégen belül a konkrét munkával eltölteni, azt majd én beosztom, hogy mire használom fel. nem a főnököm.

GiaMarie 2017.06.06. 19:24:06

A csapatépítésben tényleg az az undorító, hogy elveszi az ember kicsike kis szabadidejét is. Magamnak való ember vagyok - nem emlékszem, mikor ültem olyan kocsiban, ahol voltak még rajtam kívül négyen. Nem fogok beülni egy fapados Skoda Fabiába a hátsó ülésre középre két másik izzadó ember közé, amíg lezötyögünk Jászboldogtalanság-Reménytelenség Alsóra, mert ott volt olcsó hotelszoba, ez egy. Kettő, mert ez itthon mindig a szarrágásról szól: NEM osztozom egy franciaágyon egy vadidegen kollegával. No fucking way. Ez simán felháborító és undorító megsértése az ember intim szférájának. Nem vagyok negyedikes általános iskolás. És akkor ilyen körülmények között kéne magunkat fülig érő művigyorral jól érezni, miközben dobáljuk a pöttyös labdát - ez egyenesen az anyádat kategória, akárki akármit mond. Az a hab a madártej tetején, amikor valami értelmes cost-cut jegyében mindezt úgy szervezik, hogy indulás péntek délben (előtte munka, természetesen), hazaérkezés szombat este. Erre azt szoktam mondani, akivel ezt meg lehet tenni, az meg is érdemli, hogy megcsinálják vele. Velem nem.

Irbisz 2017.06.06. 19:51:15

"Sokan képesek parazsat csinálni, quadot venni, különböző csapatépítő programokat összehozni, de nagyon gyakran hiányzik belőle a lényeg: a szakember, aki képes kimondatni, megértetni a tanulságokat, hogy ami történt, miért történt, és mit tud a csapat és az egyén tanulni belőle.
...
Ezért kell szakember. Ez pedig pénzbe kerül. "

Hm, en mar rakas csapatepitön resztvettem, nehanyat a nemeteknel eltem at/tul, de olyat nem lattam, ami vegen nem azt ereztem, hogy ezert kar volt itt ülni ezt az 1-2 napot.
Pedig joparszor meg el is mondtak mit lehet tanulni belöle- de hogy ehhez minek kellett meregdraga trener (olyan referencialistaja volt vilagcegektöl, szakmai tagsagokbol es elismeresekböl, hogy csak pislogtam) altal tartott (velhetöleg szinten meregdraga) csapatepites, annak megertese meghaladta nem csekely felfogokepessegem hatarait ...
Uj info volt, meg hasznos is akadt amit megjegyeztem egy eletre- de ezt le lehetett volna tudni ketnapos bohockodas helyett egy 3 oras treninggel, es akkor is megjegyeztem volna (meg a hasonloan okos kollegak is :).
Csapatepitesre sokkal jobb ( ha erre szükseg van), hogy rendszeresen elmegy a csapat különfele rendezvenyekre, esemenyekre, hogy mindenki talaljon maganak megfelelöt, amin nem csak feszeng meg magaban szidja a fönököt, a treenrt meg egyaltalan mindenkinek a vak anyjat, aki ezt kitalalta.

Irbisz 2017.06.06. 19:54:09

@Bambano:
"a túlzott fizikai elvárásokkal kapcsolatos legmeredekebb élményem, hogy el akartak vinni ilyenre, én meg mondtam, hogy nem. ebből botrány lett. végül nem mentem el. a tréning eredménye az lett, hogy a főnököm két hónapra kórházba került, egy kollégám meg házi ápolásra szorult amiatt, hogy azt hitte mindenki, nem túlzó az elvárás, és kiderült, hogy de. amikor én maradtam két hónapra az egyetlen mozgásképes ember a csapatban, akkor már senki nem firtatta, hogy miért nem mentem csapatépíteni."

Na ja, ilyenen en is voltam, egy tulsulyos osztalyvezetö majdnem szininfarktust kapott, egy masik a kullancsoktol agyhartyagyulladast, raadasul volt 5-ik honapjaban jaro kolleganö, de öt is cipeltek a Bakonyba maszkalni hegynek fel es le :)

Irbisz 2017.06.06. 20:09:57

Egyebkent azert szidjak annyian a csapatepitöket (teljes joggal), mert nem csak hogy sok fönök, de meg sok trener is csak azt tudja fujni, hogy akkor tanulunk ha kilepünk a komfortzonabol, ezert ki kell onnan mozditani a munkatarsakat hogy fejlödjenek, tanuljanak.

Igen am, de arrol vagy nem tudnak, vagy nem erdekli öket, hogy van am a panik zona is a tanulasi zonan tul (sethsandler.com/wp-content/uploads/2011/01/learningzone1.jpg), amibe ha atmozditjuk az egyent akkor nem fejlödni, tanulni fog, hanem ugy gondolkodni mint fent joparan szemleletesen leirtak, azaz kontrproduktiv az egesz foglalkozas es ablakon kidobott penz meg idö az egesz trening.

Termszetesen az egyenfüggö kinek melyik zona "mekkora" (image.slidesharecdn.com/thelearningzonemodel-140601133110-phpapp02/95/the-learning-zone-model-10-638.jpg?cb=1401629546), na de azt megis milyen ultraszenzitiv es kvalifikalt vezetö tudja kideriteni a beosztottjairol, meg ha eleg kepzett is es tud is erröl, es jot is akar, es nem csak divatbol csinalja meg hogy elköltse az eves oktatasi büdzset ??

Haaaat ez bizony nagy kihivas meg igazi top vezetönek is, igy logikailag is erthetö miert ilyen rossza csapatepitök megitelese,